A napelem rendszer nem csupán környezet-és pénztárcabarát megoldás, hanem a szolgáltatótól való függetlenedést is lehetővé teszi.
Manapság számos pályázat segít a háztartásoknak abban, hogy napelemhez juthassanak.
A lehetőség mindenki számára nyitva áll, ugyanis nemcsak a ferde cseréptetőkön lehet napelem rendszert kiépíteni, hanem lapos társaikon is, egy-két extra kitételt szem előtt tartva.
Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a lapos tetőre telepített napelem rendszer rosszabb lenne, sőt!
Vizsgáljuk meg a két tető sajátos előnyeit, és nézzük meg, hogy lehet a lapos tetős napelem rendszer a legjobb befektetésed!
A napelem rendszerekhez a legideálisabb környezet egy 30-40 fok közötti dőlésszögű (Magyarországon a 35 fokos dőlésszöggel tudjuk maximalizálni a termelést), nem északi (legjobb esetben déli) tájolású tető, melynek felületét lehetőleg semmi nem árnyékolja be, valamint erős, teherbíró szerkezettel rendelkezik.
Éppen ezért általában a napelem rendszerekről a ferde cseréptetőre rögzített panelek jutnak eszünkbe.
Ez az építészeti megoldás a legideálisabb felszerelés szempontjából is, hiszen a napelemeket tartó síneket kampókkal rögzítik a szarufához – a folyamathoz csak azokat a cserepeket kell elmozdítani, amik pont a szarufák felé esnek.
A ferde cseréptető tehát mind a felszerelésben, mind a rendszer ideális működésében és a termelés optimalizálásában nagyszerű megoldás.
Azonban akkor sem kell lemondanunk a zöldenergia termeléséről a háztartásunkban, ha a tetőnknek más adottságai vannak.
Léteznek ugyanis megoldások a napelem rendszer kiépítésére még a lapos tetők esetében is.
A napelem rendszer ideális működését a beárnyékoltság jelentősen akadályozhatja.
Árnyék ráadásul számos tényező miatt vetülhet a panelekre: akár a környező fák, akár a szomszédos épületek, akár a saját kéményünk szabotálhatja a napenergia termelését, hiszen a legtöbb ház(tető) és lakóövezet – különösen a régi építésűek – nem úgy lettek tervezve, hogy az elsődleges szempontok közé tartozott egy esetlegesen beszerezett napelem rendszer optimális működése.
Lapos tetőn ezek az árnyékoló tényezők ráadásul többszörösen jelen lehetnek, például a szellőzők, az attika fal, vagy bármilyen egyéb más kiállás miatt.
A panelekre vetülő árnyék jelentős hátrány lehet, azonban a lapos tetőkre szerelt napelem rendszer előnyöket is hordoz magában.
Mivel lapos tető esetén a tetőnek önmagában nincs dőlésszöge, ezért ezt a napelem paneleket rögzítő tartószerkezetek biztosítják.
Így a tető alapvető adottságaitól függetlenül szabhatjuk meg az optimális dőlésszöget és tájolást, amivel könnyen maximalizálhatjuk a napenergia termelésünket.
A tartószerkezet felszerelése ráadásul egyszerű, hiszen súlyozással megoldható a rögzítés.
A kisebb teherbírású lapos tetők esetén a súlyozással rögzített tartószerkezet helyett aerodinamikus napelem rögzítő rendszert érdemes alkalmazni, amik általában kevés komponensből állnak, így a felszerelési idejük rövid.
A lapos tetőn kiépített napelem rendszerek esetében mindenképp szem előtt kell tartani a szélterhelés problémáját: a tartószerkezetek miatt a szél könnyen bejut a panelek alá, és felfelé nyomja azokat.
Ezek a széllökések a nem megfelelően rögzített paneleket akár le is szakíthatják, de apróbb sérüléseket is szenvedhetnek a cellák a fokozott szélterheléstől: mikrorepedések keletkezhetnek a felületükön például, amik hatására akár teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.
Ezért különösen fontos, hogy a panelek megfelelően rögzítve legyenek a lapos tetőn.
A balesetek és az anyagi károk megelőzése érdekében a napelem rendszer kiépítésének első lépése egy átfogó, szakember által végzett statikai vizsgálat legyen!
Ennek során a szakember megvizsgálja a tető állapotát, feltárja az esetleges hibákat, szemügyre veszi a tető szerkezetét és annak teherbírását.
Utóbbi szempont elengedhetetlen a lapos tetők esetében, hiszen a napelem rendszer rögzítése súlyozással történik – fel kell tehát mérni, hogy a tető a plusz terhelést el fogja-e bírni.
Lapos tetők esetében fokozottan ajánlott egy villámvédelmi felülvizsgálat is, mely során a szakember a túlfeszültség és a villámcsapások kockázatát méri fel.
Fontos tudni, hogy a napelem rendszer megléte önmagában még nem feltétlenül „vonzza be” a villámcsapásokat, azonban lapos tetőknél a panelek kiemelkednek a környezetből, ezért érdemes felmérni, hogy jár-e valamilyen kockázattal a rendszer kiépítése.
A villámvédelemi vizsgálatot fontos elvégeztetni egy megbízható szakemberrel, hiszen nem csupán vagyoni károkat akadályozhatunk meg vele, hanem a háztartásban élők testi épségét is így tudjuk megvédeni.
A felmerülő költségek szempontjából megállapítható, hogy bár a ferde tető eleinte olcsóbb, hosszú távon a lapos tetőre épített napelem rendszer jobban megtérül befektetésként.
Hogyan?
Bár először többet kell a napelemekre költeni lapos tetőszerkezetek esetén (hiszen így a tartószerkezet és a súlyozás költségeivel is számolni kell), a szabad tájolásnak és az optimális dőlésszög beállításának lehetősége miatt a lapos tetőn elhelyezett napelem rendszerünkkel több energiát termelhetünk.
A lapos tetőre épített napelem rendszer egyre gyakoribb: lakóházak, közintézmények, zöld építésű panelházak is előszeretettel alkalmazzák.
Bár a szélterhelésre fokozottan ügyelni kell, egy körültekintő statikai vizsgálat után szakértői véleményt kaphatsz arról, hogy milyen módszerrel tudod a legbiztosabban rögzíteni a napelemeket.
Bár a telepítés költsége a tartószerkezet miatt magasabb, az ideális dőlésszög miatt a termelésed nagyobb lesz, így mindenképp megéri lapos tetőre (is) napelem rendszert vásárolnod.
Így tehát akár ferde, akár lapos tetővel rendelkezik otthonod, nem kell lemondanod a pénztárcakímélő zöldenergiáról a háztartásodban!