Inverter: a berendezés, ami nélkül a napelem sem érne semmit
A napelemes rendszerek, bár a nevük azt sugallná, nem csak és kizárólag magukból a napelemekből állnak, ennél kicsit összetettebb a dolog.
Abban mindannyian egyetértünk, hogy továbbra is a létező legjobb és leginkább megtérülő befektetés, ami megújuló energia felhasználásával állít elő elektromos áramot.
Hazánkban még mindig növekvő tendenciát mutat az elterjedése, sőt, az arányok a lakosság számához, háztartásokhoz viszonyítva folyamatosan javulnak, mivel itt széles körben még nem olyan régóta elérhetőek.
Nyugat-Európában már több évtizedes hagyománya van a háztartási napelemeknek, így ott nem ilyen látványos a terjedés, viszont ha kisebb mértékben is, de ott is folyamatosan nő a beüzemelt rendszerek száma.
Népszerűsége ellenére azonban nem sokan értik, vajon hogyan is működhet az egész együtt, úgy, hogy a vége áramtermelés legyen, amit azután használhatunk is.
Hogyan lesz a napfényből elektromosság, és mi az az inverternek nevezett, falra szerelt eszköz, ami nélkül az egész semmit sem érne?
Miből lesz a cserebogár?
A fotovoltaikus rendszereknek már az elnevezése is szójáték: a foto a fényre, vagyis a fényt alkotó fotonokra utal, melyek egyszerre viselkednek részecskeként és hullámként, a volta pedig a feszültség mértékegységére, a Volt-ra utal, vagyis szabad fordításban annyit tesz, hogy fényelektromosság.
A cellák, panelek pont a fénynek ezt a kettősségét használják ki, pontosabban annak elektromágneses sugárzását a félvezető szilíciumkristályok segítségével.
A hullámok hosszuktól és erősségüktől függően előfordulhatnak hő, sugárzás és fény formájában is, de gyakorlatilag ugyanazt jelentik, csak más tulajdonságokkal.
Az infravörös fényt már nem érzékeljük, mivel kívül esik az általunk látható spektrumon, viszont a hőjét igen, így létezhetnek az infralámpák.
Vagy ha egy hevített fémtárgyat nézünk: attól egy darab vas még lehet forró, hogy nem izzik, csupán nem látjuk az általa kibocsájtott fényt, mivel gerjesztett állapotban a vörös az első olyan szín, amit képes a szemünk feldolgozni a hullámhossza miatt.
A napelemes rendszerek is ezt a számunkra nem látható fénytartományt hasznosítják, amiket már sokkal inkább sugárzásként értelmezhetünk.
A beeső napsugárzás a napcella felületén és belsejében elnyelődik, és ez szabad elektronokat generál, amit az alsó réteg szabályos irányba rendez, és így egyenáram keletkezik.
Azonban ez még távol van a hálózati áramtól, ezt még nem tudjuk eszközeinkkel hasznosítani, itt lép képbe az inverter.
A szerkezet a falon
A napelem panelek által termelt egyenáram háztartási felhasználásra nem alkalmas, legfeljebb akkumulátorban tárolni lehet, vagy az inverteren keresztül hálózati árammá alakítani.
Ebben az esetben viszont máris használható, mind saját célra, mind pedig a hálózatba való visszatáplálásra.
De mi is ez az inverter, ami számunkra is hasznossá képes tenni a látszólag haszontalant?
Az inverter, ami szó szerinti fordításban fordítót, cserélőt jelent, azért felel, hogy átalakítsa váltóárammá a panelek által megtermelt egyenáramot.
A benne található fezsültség-átalakítónak köszönhetően a megtermelt elektromosság immáron alkalmas arra, hogy gépeket, eszközöket üzemeltethessünk vele, és a hálózatba is visszatáplálható, ezzel visszafelé pörgetve a speciális villanyórát.
E nélkül maximum egy különálló, egyedi hálózatba lehetne táplálni a keletkezett áramot, ami egy központi átalakítóba futva újra szétosztásra kerülhetne, azonban akkor nem érné meg az egész beruházás.
Elvégre az a cél, hogy nekünk legyen „ingyen” az áram, ne pedig másnak.
De vajon mekkora, milyen teljesítményű inverter szükséges ahhoz, hogy egy átlagos háztartást ellásson?
Számít a méret
Ha nem az a cél, hogy minél több elektromosságot termelj a hálózatba való visszatáplálásra, akkor célszerű megfontolni és kikalkulálni, hogy nagyságrendileg mennyi az éves áramfogyasztásod.
Ha mondjuk a háztartásod éves fogyasztása 4500 kW, ami egy megközelítőleg átlag fogyasztás, akkor nem kell feltétlenül egy 4,5 kW teljesítményű napelem rendszer, hanem egy 3,5-4 kW közötti is tökéletesen el tudja látni a számodra a feladatot.
Ez azért lehetséges, mert a mérések alapján egy korszerű, jól pozícionált napelemes rendszer évi +20%-nyi többletet is termelhet, mint a névleges hozama, így akár egy kisebb teljesítményű, ennél fogva alacsonyabb árú rendszer is bőven elegendő.
Egy 3,5-4 kW-os rendszerhez pedig a 3 kW-os inverter is elég, papírforma szerint.
Azonban ha egy kicsit előre is szeretnél gondolkodni, akkor lehetséges, hogy megéri nagyobbat venni.
Teljesítményorientáció
Sokan esnek bele abba a hibába, hogy csak a pillanatnyi igényeikre gondolnak, a jövőre viszont nem.
Az egy dolog, hogy a rendszer jelenleg fedezi az elektromos szükségleteidet, vagy azok túlnyomó többségét, azonban lehetséges, hogy később bővíteni szeretnél, és megtoldod a rendszeredet 4,5-5 kW-osra, akkor viszont már sajnos új invertert is vehetsz, mert a 3 kW-os azt már nem fogja bírni.
Igazából annyival nem drágább egy 5 kW-os inverter, mint amennyire hasznos lehet a jövőben, pláne, ha kiegészítésről bővítésről van szó, és a megtermelt elektromosságnak köszönhetően már viszonylag rövid időn, de legkésőbb egy-két éven belül visszahozza a ráfordított nagyobb összeget.
Ha a nagyobb teljesítményű átalakító mellett döntesz, az még az ára visszahozása után is évekig használható és tovább terhelhető lesz, ameddig csak bírja.
Ráadásul a neves gyártók által készített, megbízható forrásból származó inverterek hosszú évekig garanciálisak, ha bármi gond adódik velük, a forgalmazó vállalja a javításukat.
Ezért nem éri meg inkább olcsóbb, de silányabb készüléket venni, mert lehetséges, hogy mire egy márkás kiszolgálja az idejét, addig egy gagyiból 4-5 is javíthatatlanul tönkremegy, így pedig már nagyobb összegnél jársz, mintha annak idején kicsit többet ráfordítottál volna.
Ha tehát árajánlatot kérsz napelem rendszerre, akkor gondolj a jövőre is, és rendelj nagyobb invertert, mert még ha nem is használod ki 100%-osan a kapacitását elsőre, később még nagyon jól jöhet a többletráfordítás.
